GÉPÉSZMÉRNÖK MECHATRONIKA SPECIALIZÁCIÓ
és
ALKALMAZOTT MECHATRONIKAI SZAKMÉRNÖK TOVÁBBKÉPZÉS

    A mechatronika a modern kori automatizálási- és gyártástámogatási rendszerek, folyamatok, az Ipar 4.0 koncepció egyik legkeresettebb szakmai vonala, erről elég meggyőződni, ha az álláshirdetéseket vagy az állásbörze céges igényeit tekintjük át. Mérnökeinket igyekszünk az egyébként igen széles szakmai spektrum meghatározó területeire jól felkészíteni. A szakma jellegéből adódóan logikus gondolkodást, rendszerszintű szemléletet és tervezői szellemet kíván, így végzettjeink tipikusan jó képességű, az iparban jól alkalmazható hallgatók.

MECHATRONIKA SPECIALIZÁCIÓ

     A mechatronika specializáció a gépészmérnök hallgatóink egyik szakterület-orientált szakosodási lehetősége, melyet az alapképzés (BSC) végéhez közeledve, az utolsó 3 félévre vetítve választhatnak, ha elegendő tanulmányi kreditre tettek szert. A specializáció lényegében a gépészmérnök és a villamosmérnök területek találkozásaként jellemezhető legjobban. A szak teljes reformja 2013 körül következett be, aminek kapcsán az ismeretanyagot lehetőségeinkhez mérten a szakmai világirodalom elvárásaihoz és megfogalmazásaihoz igazítottuk, (5., 6., 7.) félévekre lebontva a tárgyakat:

Hallgatóink tehát az alábbi területeken kapnak kiemelt szakmaspecifikus képzést az alap gépészmérnöki ismereteken felül:
Pneumatikus- és elektropneumatikus irányítástechnika, Hidraulikus irányítástechnika, Robottechnika és robotprogramozás, PLC-s vezérléstechnika és programozása, Elektronika, Villamos mérés- és műszerhasználat, LabView használata és programozása.
A területhez és a piaci igényekhez hozzátartozna, de a normál tanrendből kimarad:
C/C++ programozás, Beágyazott rendszerek, Áramkörtervezés, IoT és Ipar 4.0 ismeretek. Ezek az ismereretek a hallgatók számára egyetemünkön ugyan a "szabadon felvehető, azaz SZ-es" tárgyak segítségével elérhetők, de az ilyesfajta igényt az adott évfolyamnak, vagy hallgatói csoportnak érdemes időben jeleznie számomra.

ALKALMAZOTT MECHATRONIKAI SZAKMÉRNÖK TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

   A képzés célja olyan szakmérnökök képzése, akik a mechatronika szakterületéhez kapcsolódó speciális műszaki, informatikai és gazdasági-menedzsment ismeretek birtokában alkalmasak ipari berendezések és folyamatok szoftveres és hardveres vizsgálatára, üzemi jeleinek értelmezésére, feldolgozására, hibaforrásainak felderítésére, szerkezeti elemek tervezésére, összetettebb mechatronikai láncok üzemeltetésére. Ismereteik és műszaki szemléletük alkalmassá teszi őket a gépészet, elektronika-elektrotechnika, informatika és számítógépes irányítás integrálására és az ismeretek komplex alkalmazására.
   A két féléves képzést eleve legalább BSC szintű, műszaki területen végzett mérnökök számára ajánljuk, egyfajta mechatronikai irányultságú továbbképzésként, kiváltképp fókuszáltan a nem mechatronikai specializáción végzett gépészmérnökökre, illetve nem ipari informatika specializáción végzett informatikusokra. Az adott területen végzettek számára is egyfajta hiánypótló jelleget biztosíthat a képzés, a részleges átfedettség okán ekkor egyes korábban teljesített tárgyak részleges, vagy teljes elfogadtatására is lehetőség van. Fontos megjegyezni, hogy a továbbképzési szak egyelőre csak tandíjköteles levelező képzésben indul és erős képzést célozva, hétvégente 8-9 órás óraterhelést jelent. Nem műszaki BSC-n végzettek számára az elsajátítandó anyagok még nagyobb terhelést jelenthetnek.
A képzés két félévének rendje:

Jól látható, hogy a képzés igyekszik a szakmai irányultságot a PLC- és robotprogramozás, Ipari hálózatok, Ipari IoT és Smart rendszerek felé erősíteni. A szakdolgozatot már az első félév után érdemes elkezdeni, de eddigi tapasztalataink alapján a hasonló továbbképzések esetében a bevett hallgatói szokás az, hogy a dolgozatot a második félév során, vagy az után kezdik el írni, és a teljes képzést követő félév végén mutatják be azt.

CÉGEKNEK

   Egyetemünk és a képzés koordinátorai folyamatosan keresik a céges kapcsolatokat és örömünkre szolgál, hogy a cégek is keresik képzéseinkkel kapcsolatban az elérhetőségeinket. Az egyetem oldaláról a céges együttműködés, a hallgatók céges részvétele, vagy a cégekkel közös pályázati projektek indítása mind meghatározó és magas prioritást élvező folyamatok, hiszen az egyetemnek ezeknek mind gazdasági, mind a tudástranszfer oldalról szilárdító és előre mutató hatásai vannak. Igyekszünk olyan céges irányokba is nyitni, előadásokat szervezni, ahol a cég részéről jön valaki egy területről beszélni, oktatni, a céget bemutatni. Egyes partnereink számára lehetővé tesszük speciális ösztöndíjprogramok indítását, amely segítségével a cégek már a képzés ideje alatt is halászgathatnak a hallgatóink közül, kiváltva esetleg későbbi munkaerőpiaci kiadásaikat és elkerülve a sikertelen munkaerőválasztásokat. Kifejezetten ajánljuk a helyi TDK (Tudományos DiákKör) versenyeket figyelemmel kísérni, hiszen ezeken az alkalmakon hallgatóink legproduktívabb, legkreatívabb versenyzői mutatják be tanulmányi illetve kutatási témáikat. Ezek az alkalmak regisztráció után szabadon megtekinthetők, illetve a hallgató jutalmazhatók akár különdíjjal is, ha a cég úgy ítéli meg. Ha szeretné ezeket a rendezvényeket figyelemmel kísérni, kérem e-mailben érdeklődjön nálam.

MIÉRT KERESI A HALLGATÓ TANULMÁNYAI ALATT A CÉGEKET?

   Fontos, hogy megértsük, a hallgatónak tanulmányai alatt érdemes és tanácsolt is céges kapcsolatokat kiépítenie, iparközeli tapasztalatokat szereznie, mindazonáltal tanulmányait is teljesítenie kell, ami műszaki területen fokozott terhelést jelent.
   A céges-egyetemi kettős képzés, a DUÁLIS képzés ezt párhuzamosan igyekszik megjeleníteni: a partnercégek tanítják és fizetik is a tanulmányok alatt náluk teljesítő hallgatókat. Ezen képzés részvételi száma azonban erősen limitált, a hallgatók többsége így továbbra is a hagyományos képzésben végez.
   A leggyakrabban a következő okokból keresik a cégeket:

    - NYÁRI SZAKMAI GYAKORLAT. A hallgatóknak képzésük alatt ipari szakmai tapasztalatot kell gyűjteniük, mely során 6 hetet kell az iparban, cégnél eltölteniük. A gyakorlat célja, hogy a hallgató megismerje a céget, az ottani tutorok segítségével betekintést nyerjen egy területre, termelési és üzemeltetési szakmai feladatot kapjon, melyet felügyelet mellett maga kell elvégezzen. Javasolt struktúrális felbontás: 1 hét a cég és feladatkör megismerése, 1 hét a megoldandó feladatok, problémák megismerése, szükséges ismeretek átadása, 2 hét általános munkavégzés a területen, 2 hét pedig egy speciális problémára való fókuszált feladatvégzés. Ez utóbbi - szerencsés esetben - rendszerint már a szakdolgozat témájának kikerekítése is, melyet a cég a hallgató számára nyitott gyakornoki program segítségével a gyakorlat lejárta után is lehetővé tesz folytatni. Itt azt kell látni, hogy a hallgatónak nappalis képzés esetén teljesítési kötelezettségei vannak, emiatt a cégnél nem tud képzési időben egész heti munkarendben megjelenni. A nyári szakmai gyakorlat kiváló alkalom a hallgató meg- és kiismerésére, munkaerőpiaci megítélésére.

    - SZAKDOLGOZAT. A képzés végéhez közeledve a hallgatóknak szakmai irányultságuk és képességeik bemutatására szakdolgozatot kell készíteniük, melyben valamilyen ÖNÁLLÓ munkát mutatnak be, ipari problámát oldanak meg, vagy kutatási munkát végeznek el. A beadandó dolgozat 52-62 oldal közötti terjedelmű és csupán az oldalszámok 30%-a szólhat a cég, eszközök, módszerek bemutatásáról, leírásáról, a többi az elvégzett SAJÁT MUNKA bemutatása kell legyen. Mechatronikai vonalon ez leggyakrabban
   - Eszközök, tartók, megfogók, mechanikai szerkezetek tervezése, tesztelése;
   - PLC-s vezérlés tervezése, programozása;
   - Robotcellával kapcsolatos tervezési, programozási feladatok;
   - Aktuátorok kezelése, ipari IoT, szenzorika;
   - Gyártási folyamattervezés és optimalizáció, virtualizációs eszközökkel
   - stb.
Szakdolgozat ezen a területen nem lehet konkrétum nélküli ötletelés, értékelés, általános összehasonlítás, leíró, bemutató tanulmány, esszé.
BŐVEBBEN A SZAKDOLGOZAT ÉS TDK FORMAI, TARTALMI KÖVETELMÉNYEIRŐL

    - TDK - TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KUTATÓMUNKA. Egy viszonylag ritka megkeresési forma a TDK munka iránti igény, itt általában fordítva történik a dolog: a cég hozza be a náluk elvégezhető kutatási témát, melynek lényege újszerű technológiák, eljárások vizsgálata, kidolgozása. Ezek általában olyan feladatok, melyre a szakmai irodalomban nemigen vannak hivatkozások, a körbejárandó probléma lényege általános érvényű, újszerű eredményeket, megállapításokat hozhat, nem pedig csak a konkrét cég konkrét problémájának egyfajta kidolgozása (amit esetleg más hasonló cégnél már megoldottak másképp). A legyakrabban a következő jellegű munkák lehetnek TDK dolgozatok:
   - Nagyszámú mérés elvégzése és összehasonlítása szakirodalmi adatokkal vagy adatbázisokkal, ebből következően konklúzió levonása, esetleg általános érvényű innováció bemutatása
   - Eszközök, elméletek szimulációja, optimalizációja, nagyszámú méréssel vagy elméleti számításokkal alátámasztva
   - Technológiai lépések kidolgozása, más szakirodalmi esetekkel való összehasonlítása, újszerű, innovatív megoldás, vagy előremutató eredmény bemutatása
   - stb.
A TDK munka tehát minden esetben nem csak egy feladat megoldása, hanem újszerű, innovatív, általános érvényű előremutató eredmények felmutatása is. A TDK munka tehát, noha terjedelemben sokszor rövidebb, mint a szakdolgozat, tudományos szempontból mélyebb értelmű alkotás.
BŐVEBBEN A SZAKDOLGOZAT ÉS TDK FORMAI, TARTALMI KÖVETELMÉNYEIRŐL

A TITKOSÍTÁSRÓL NÉHÁNY SZÓ

   Az ipari jogvédelem egy fontos és kiélezett terület nemcsak a kisebb cégeknél de a multinacionális nagyvállalatoknál is, olyannyira, hogy sokszor olyan követeléseket támasztanak a dolgozatokkal szemben, netán már a beadás előtt, amelyek az egyetem részéről teljesíthetetlenek. Fontos látni, az egyetem nem rendelkezik olyan biztonsági rendszerrel, mely 100%-ig garantálná, hogy egy dolgozat se kerüljön ki nyilvánosan elérhető platformokra. Másrészről, ebből eredő jellegű iparjogvédelmi konfliktus nem fordult elő az egyetem fennállása óta. Egyrészt, bár senki nem garantálja, de valójában a dolgozatok hozzáférhetetlenek; időszakos hozzáférést a dolgozat külső bírálója (3 hétre), az egyetemi Tanszéki Szakdolgozati Bizottságok tagjai (2 napra), a szakdolgozat belső konzulense (több évre), valamint az államvizsgabizottság tagjai (1 napra) kapnak, majd a dolgozat archiválásra kerül egy kívülről nem elérhető szerveren. A hackereknek tipikusan pedig nem az a hobbijuk, hogy szakdolgozatokért törjenek be egyetemi hálózatokba - emiatt az ilyen jellegű problémák extrém ritkának számítanak. Az egyetem cégek felé is kommunikált álláspontja az, hogy nincs lehetőség titkosításra, arra kérik a cégeket, hogy olyan témákat adjanak ki a hallgatóknak, melyek nem esnek szigorú ipari jogvédelem vagy szabadalom alá. A titkosításra úgy van lehetőség még nem hivatalos módon, hogy elért eredményeit a hallgató dolgozatában enyhén ferdíti, legkényesebb ábráit, kódrészleteit kitakarja. Fontos hogy a bíráltatás folyamán a teljes és valós dolgozathoz kell a bírálónak és a konzulensnek is hozzáférnie, így ha a cég be szeretné biztosítani magát, a legegyszerűbb, ha a konzulenssel, bírálóval és a hallgatóval írat alá személyre szóló titoktartási megállapodást.

HALLGATÓKNAK

CÉGEKNEK